Zsolt az első között volt, aki QUiCK-et tesztelt, sőt sok későbbi funkció az Ő nevéhez, vagy kéréséhez kötődik. Egy fejlesztési kérést, mindig nagyon megvizsgálunk, megpróbáljuk megérteni a gyökérproblémát. Ha az meg van és a kérés valóban arra ad választ, amire a kérés született, akkor kezdünk neki az igény kielégítésének. Zsolt kérései szinte minden esetben fejlesztést indukáltak és a lenti interjú ékes bizonyítéka anna, hogy miért, és annak is Zsolték miért tartoznak kedvenc ügyfeleink közé. Zsolttal, Kristó Zoltán beszélgetett.
Magyarország egyetlen, célzottan az LMBTQ célcsoport marketingkommunikációjával foglalkozó vállalkozása vagyunk. Zászlóshajónk a Humen Magazin, ami hazánk egyetlen, nyomtatásban megjelenő, ingyenes LMBTQ életmód…
Különösebb kommentár és mélyebb elemzés nélkül kigyűjtöttük a kifejezetten könyvelői piacot célzó szoftvercégek 2019-es beszámoló adatait. A gyűjtés célja az egyre fokozódó könyvelői digitalizációs folyamatok piacra gyakorolt hatásainak későbbi vizsgálata. A 2019-es adatokat egyébként a vizsgálat szempontjából nem tartottuk túl érdekesnek, ezért mélyebb elemzéseket csak később, a 2020-as beszámoló adatai után fogunk elvégezni. Arra számítunk, hogy addigra jóval egyértelműbb és izgalmasabb piaci trendek olvashatóak majd ki a számokból.
A gyűjtést két külön szegmensre végezzük el:
Célunk az volt, hogy a közel kétéves működés alapján visszacsatolást kapjunk arról, hogy a felhasználók mennyire tartják relevánsnak a szolgáltatást és további információkat szerezzünk arról, hogyan tehetjük az autokatát még relevánsabbá.
Hasonló elemzést korábban egyszer, — az autokata szolgálatás indulása után négy hónappal- végeztünk el. (ez itt található) Kíváncsiak voltunk arra is, azóta mi változott. (Hasonló kérdőívet későbbiekben nem tervezünk, az ügyfél-elégedettséggel kapcsolatos módszertanunkat a jövőben megváltoztatjuk.)
A kérdőív alapjául az alábbi két irodalom szolgált. Sean Ellis: Product/market fit benchmark, Rahul Vohra: How Superhuman Built an Engine to Find Product/Market Fit
A kérdőívet SurveyMonkey-val készítettük. A kérdőívet egy autokata speciális…
Egy cikksorozat második részét olvasod, melyben katás jogszabályváltozásokkal kapcsolatos kérdőíves kutatásunk részleteit mutatjuk be. A kérdőívvel az volt a célunk, hogy megpróbáljuk a jogszabály gazdasági hatásait megbecsülni. Az első részben felsoroltuk, milyen hipotéziseket állítottunk fel a kérdőívezés előtt, illetve kommentár nélkül közöltük a nyers eredményeket is. A második résztől továbblépünk és minden hipotézist külön is tárgyalunk.
“A katás adózást választó, -nem adóelkerülési sémában (v.ö:bújtatott munkaviszony)- működő vállalkozások száma viszonylag nagy, jóval nagyobb, mint amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara becslései tartalmaznak.”
A júliusban elfogadott jogszabályt számos szakmai szervezet fűnyiró elvként címkézte. Véleményük szerint, a döntés nem foglalkozik a különböző vállalkozások…
Rengeteg elemzés, cikk, sajnos egyre több nyerészkedő és fals tanácsadói “megoldás”, kezdeményezés, petíció, kérdőívezés, Facebook poszt jelenik meg a 2021-es kata változások kapcsán.
A kata egy ideje szívügyünk, de megpróbálunk egy objektív cikksorozatot összehozni szeptember során, annak érdekében, hogy a már megszületett és ismert döntés gazdasági hatásait megbecsüljük, vagy akár kedvet adjunk, nálunk sokkal okosabb szakértőknek ahhoz, hogy elemezzék ők azokat, ha idejük engedi.
A kérdőív módszertani korlátaiba, a sokaság jellegére, az adagyűjtés körülményeire a legutolsó cikkben fogunk utalni, de elöljáróban jelezzük, hogy a kérdőív válaszait jelenleg nem tartjuk reprezentatívnak a katás sokaságra. Viszont megfelelő elemszámmal (eddig 2.500 …
Mindenhonnan ömlik a digitalizáció. Nyilván a COVID-19 is ludas, de úgy tűnik mostmár kivétel nélkül mindenki őrült digitalizációba kezdett. Mi például lassan öt éve szinte másról sem írunk, csak ennek hatásairól a könyvelői piacra, (már szinte magunkat is unjuk). Kedvenc könyvelői csoportunkban a Nagy könyvelői kihívás csoportban mostmár hetente “adásba kerül” egy olyan FB live videó, mely a legújabb technológiai megoldásokat, az ezzel kapcsolatos praktikákat mutatja be a kihívásokat keresőknek, vagy éppen azoknak, akik a kihívásokat akarják tompítani. Az pedig, hogy a digitális eszközök sikeres adaptációja a könyvelők tanácsadási kompetenciáját “hozza játékba” szintén nyilvánvaló trend lett. …
Több mint egy éve segítjük a legkisebb vállalkozások napi pénzügyeit költségnyilvántartónkkal.
Egy ügyfelünk szerint, két kis lépéssel nem lehet átlépni egy szakadékot sem.
A vállalati pénzügyek teljes digitalizálása és a hagyományos számviteli technológiák között hatalmas szakadék húzódik, melynek átlépéséhez sokszor valóban nagyobb energiákra van szükség, most azonban a járványügyi helyzet számos kisvállalkozást hirtelen a digitális szakadék szélére sodort, ahol dönteni kell mekkorát lépünk.
A cikkben megmutatjuk, melyek azok a QUiCK funkciók, melyeket ügyfeleink a legfontosabbnak tartanak ahhoz, hogy ennek a szakadéknek az átlépésekor két kis lépésből inkább egy nagy legyen.
A GKI idei felmérés alapján a hazai vállalkozások közül már…
A rázósabb részek után, a befejező írás egy nyugodt gyalog-galopp. A korábban vázolt digitalizációs alapokból három témakör maradt.
Könyvelőiroda vezetőként, a homeoffice most hirtelen bevezetésével egyszerre egy csomó előnnyel szembesülhetünk.
Egyrészt nyugi van. A könyvelés, az ügyfélkommunkációt leszámítva egy elmélyült munka. Az ügyfélkommunikáció most ritkult, de minimum megváltozott a szerkezete. A könyvelésnek meg valójában jót tesz az otthoni környezet. Nem véletlen, hogy rengeteg a piacon az “egyszemélyes könyvelőiroda”.
A kommunkációs és projektkövetési eszközök, melyekre később hivatkozunk robbanászerűen terjednek majd a következő pár hónapban. Ezekkel az…
A cikksorozat első része erős negatív kritikákat is kapott. Ez alapvetően három okból történhetett, melyek mindegyike fontos lesz a későbbiekben:
Figyelem: A bejegyzés több helyen nyers ,akár bántó lehet, de a cikk megírását saját üzleti céljainkat jóval felülíró, őszinte, jó és segítő szándék vezérelte. Még véletlenül sem akarunk senkit megbántani, sőt..
Mai napig a legolvasottabb az a 2017-es a cikkünk, mely digitalizáció exponencialitásáról értekezik.
A koronavírus terjedése exponenciális, akárcsak a digitalizáció. Miért ne használhatnánk éppen ezért ugyanazt a modellt, ha szeretnénk legalább megpróbálni megérteni, hogy mi is történik körülöttünk.
Sőt tovább megyünk. Miért ne használhatnánk a koronavírus elleni küzdelemben egy másik exponenciális folyamatot magát a digitálizációt, hogy megvédjük a körülöttünk lévőket és saját magunkat?
Az exponenciális folyamatok az elején mindig…